Jelmagyarázat:
+
pozitív válasz, növeli az esélymérőt
-
negatív válasz, csökkenti az esélymérőt
/
semleges válasz, nem történik semmi
Rövid történet: A tájfutó
verseny még nem érkezett el. Előtte muszáj lesz megfelelnünk a vizsgán, ami
egyik diáknak sem a kedvence és még ott van Amber is... De a tanulás mindig lehet romantikus… Csak
rajtunk múlik, hogy mennyire és kivel lesz az.
Tündérkeresztanya: Toast kenyér (az osztályteremben találod meg)
Pénz: snack: $8
hashajtó: $20
randiruha: változó
AP fogyasztás: 100-200
Nataniel
Örülök,
hogy tetszik! Szoros volt a szavazás, de végül a tájfutás nyert.
A. Másnak jobban örültem volna,
de mindegy. -
B. Tuti, hogy nem mindennapi
ötlet! +
C. Tudod, mikor lesz? /
Ne
parázz, ezek csak negyedévzáró dolgozatok. Nem dől össze a világ, ha nem
sikerülnek olyan jól.
A. Azért nem szeretnék megbukni.
+
B. Igaz... Nem kéne annyira
aggódnom! /
C. Pszt! Ne beszélj annyit!
Koncentrálnom kell arra, amit tegnap megtanultam! –
Elfelejtetted?
A. Igen, teljesen... Mondhatta
volna! /
B. Igen, teljesen... Most tuti,
rajtam röhög! +
C. Igen, teljesen... Ez egy igazi...
–
Nem,
most nem tanulok. Könyvet olvasok.
A. Tényleg? Már megszoktam, hogy
mindig tanulni látlak... +
B. Tényleg, milyen könyvet? /
C. Nem akarsz szórakozni egy
kicsit ahelyett, hogy bezárkóznál olvasni? –
Ahogy
látod, nem mindig azt csinálom. Néha szükségem van egy kis pihenésre is.
A. Ja, bár te még a pihenés ideje
alatt is olvasol. +
B. Na és, mit olvasol?/
Tudom,
de engem ezek a könyvek érdekelnek. Szeretek találgatni, hogy ki lehet a bűnös.
A. Én pedig szeretem elképzelni a
fantasztikus regények világát. -
B. Én szeretem az olyan
történeteket, amelyben gyakoriak a váratlan fordulatok. Mint a romantikus
regényekben. /
C. Tényleg zseniális, amikor
apránként felfedezed, hogyan követtek el egy bűncselekményt. +
Egy
krimit. Szeretem a bűnügyi regényeket.
A. Mást nem is olvasol? Más
műfajok is léteznek! /
B. Én is szeretem a krimiket!
Azok a kedvenceim! +
C. Dögunalom... -
Tényleg?
Akkor ez közös bennünk! Imádom az ilyen könyveket. Főleg, amikor nem tudjuk a
bűnöző nevét a regény elején.
A. Én azt szeretem, amikor
tudjuk. -
B. Igen, az szuper, amikor csak
később derül ki. +
Néha
az az érzésem, hogy azt mondod, amit hallani szeretnék anélkül, hogy tudnád,
miről beszélsz...
A. Haha, lelepleztél... -
B. Egyáltalán nem erről van szó.
Tényleg szeretem az ilyen regényeket! +
Kezdek
kétségbe esni.
A. Lehetetlen, hogy megjavuljon.
Ő túlságosan... önmaga. -
B. Soha ne mondd, hogy soha! Bár
valóban csoda lenne... +
C. Tekintve, hogy arról a
világról ábrándozom, amelyben ő nincs jelen, tényleg nem sok esély van rá... /
Szeretnék,
de már megígértem Melody-nak, hogy neki segítek...
A. Jaj, értem... Mindegy, akkor!
-
B. Jaj, ne... Nagyon jó lett
volna, ha együtt tanulhatunk... +
Castiel
Tényleg?
Nem nagy dolog...
A. Nincs sok dolog, ami érdekel,
ugye? +
B. Nem tudom, minek is
beszélgetek veled. -
C. Én örültem a hírnek! /
Tényleg?
Szuper! Megpróbállak nem elveszteni, különben kénytelen leszek téged
keresgélni!
A. Nagyon jó a tájékozódási
képességem! /
B. A magad nevében beszélj! +
C. Jaj, de vicces... –
Nyugi,
csak viccelődtem! Elmondtam volna, ha nem mész olyan gyorsan haza.
A. Jó nagy bajban lettem volna,
ha nem futok össze Nataniellel! -
B. Nem tudtad volna a játszadozás
helyett azonnal megmondani? /
C. Ez egyáltalán nem volt jó
vicc! +
Ne
parázz, ezek csak negyedévzáró dolgozatok. Nem dől össze a világ, ha nem
sikerülnek olyan jól.
A. Azért nem szeretnék megbukni.
-
B. Igaz... Nem kéne annyira
aggódnom! /
C. Pszt! Ne beszélj annyit!
Koncentrálnom kell arra, amit tegnap megtanultam! +
Nem
volt okom rá, hogy beszéljek a dogákról. Nagy lány vagy már, egyedül is el kéne
tudnod boldogulni.
A. Nem jellemző rád, hogy
segítenél másokon... /
B. Legalább egyszer jófej lettél
volna! -
C. Mert veled még sosem fordult
elő, hogy elfelejtettél volna valamit?! +
Nem
az én hibám, ha mindent elfelejtesz!
A. Képzeld, mi történt volna, ha
nem beszélek Nataniellel?! -
B. Nem felejtek el mindent! És
attól függetlenül szólhattál volna! +
C. Jól szórakoztál rajtam, mi?
Szerencséd, hogy Nataniel szólt nekem! -
Mennyit
fizetsz?
A. Nem viccelek! +
B. Hallottál már az önzetlen
segítségnyújtásról? /
C. Ne haragudj, nincs nálam
készpénz! –
Nem
kell tanulnom. Viszont azt hittem, hogy te nyakig leszel a könyveidben.
A. Épp keresek egy nyugodt helyet
a tanuláshoz. /
B. Szeretnék, de nem találok egy
nyugodt helyet! -
C. Bárhova megyek, már mindenütt
tanul valaki... +
Nincs
szükségem rá, hogy tudjam, hogy bejövök neked! Nem vagyok vak!
A. Mi?! Miről beszélsz? Te csak
egy egyszerű srác vagy, akivel jól kijövök. /
B. Összetéveszted az álmaidat a
valósággal! +
C Nagyon biztos vagy magadban...
Van valami bizonyítékod? /
Nem
vetted még észre, hogy nem ugyanazokért a dolgokért vagyok oda, mint ő?
A. De, de az olvasás, az
más! /
B. Oh? Én azt hittem, olyanok
vagytok, mint a testvérek... -
C. Az alapján, amit tegnap
hallottam, nem is vagytok olyan különbözőek! +
Nem.
Inkább filmeket szeretek nézni.
A. Milyen filmeket szeretsz? +
B. Akkor azt hiszem, bennünk
sincs túl sok közös... -
Semmi
csajosat! Az akciófilmeket szeretem, néha pedig szívesen megnézek egy-egy
horrort.
A. Wháá... A horrorfilmek nekem
túl félelmetesek... -
B. Én is! Az akciófilmeknél nincs
is jobb! +
C. Pont amiket utálok! -
Tényleg?
Kitalálom! Csak nem egy szőke liba miatt érzed így magad?
A. Hogy találtad ki? /
B. De! Már megint meglopott! -
C. Jól karatézol? +
Nem
tudom, miért haragszik rád annyira Amber.
A. Én se! Amióta megérkeztem,
azóta ilyen velem. /
B. Tudtad, hogy azelőtt Ken volt
a célpontja? +
C. Ha tudnám... -
Hagyd
a tanulást, egész nap ezt csinálod, nem akarsz mással fgolalkozni?
A. De, igazad van... -
B. Nem, inkább tanulni
szeretnék... +
Lisander
Olyan
érzésem van, mintha valamit elfelejtettem volna... Nem tudom, mi lehet az.
A. A jegyzetfüzeted? +
B. Ez csak egy érzés. Ne
foglalkozz vele! /
C. A változatosság kedvéért... -
Én
is elfelejtettem. Ez volt az a „fontos dolog”, aminek eszembe kellett volna
jutnia. Szerencsére Castiel emlékeztetett, mielőtt hazamentem.
A.
Legalább nem én vagyok az egyetlen. /
B. Engem Nataniel emlékeztetett.
/
C. Neked szólt? Nekem nem mondott
semmit! / (több párbeszéd)
Tuti,
hogy csak azért nem szólt, mert nem volt ideje, igazából kedvel téged.
A. Komolyan? Ezt mondta neked? /
B. Ezt kétlem... +
Bármit
is csinált, nem éri meg, hogy ennyire felidegesítsd magad...
A. De már megint meglopott! +
B. Viccelsz? Ez pont jó alkalom,
hogy felmérgeljem magam! /
C. Tudom, de nem tudok mindig úgy
tenni, mintha mi sem történt volna. -
Idegesnek
tűnsz. Ha a dogák miatt aggódsz, nyugi! Egy ilyen okos lánynak, mint te, biztos
sikerülni fognak.
A. Köszi... Nem aggódom, csak egy
kicsit félek, hogy elrontom őket. +
B. Ez kedves! Te hogy tudsz ilyen
nyugodt maradni? /
C. Tudom, hogy okos vagyok. Nem
kell emlékeztetned! -
Furán
mosolyogsz. Miben sántikálsz?
A. Mi? Én? Semmiben! -
B. Hahaha! Ennyire látszik? /
C. Inkább ne kérdezz semmit,
akkor nem kell hazudnom. /
Tudod,
tanuljunk az én módszerem szerint… Menjünk ki a szabadba.
A. …Ok → Illusztráció
B. Kérlek, maradj csendben…
helo Natanielnél az 5 beszélgetésnél az első nem plusz hanem mínusz és nagyon levitte nekem :(((((
VálaszTörlésNekem is, nagyon mérges voltam.
Törlésa lis-es párbeszédeknél egy csomó plusszo levitte legalább 10-el!
VálaszTörlésA Lisanderes párbeszédben ki van hagyva egy... elmaradt miatta a randi, mert a roszra nyomtam:(
VálaszTörlésVan egy csomó új kérdés ami nincs itt és vannak olyan kérdések amiket már nem is tesznek fel a szereplők :(
VálaszTörlésNekem sikerült megszereznem az ajándékképet!!! :)))))))))
VálaszTörlésLisander párbeszéd
VálaszTörlésLisander: Elkezdek tanulni
A.) Igen... Mint mindenki.
B.)Jaj! Már én is el akartam kezdeni...
c.) Még nem ismételtél? /