Rebi0301 - Bolondulásig szeretni: Prológus

Sziasztok Csábítók!

Érkezett hozzátok egy újonc, Rebi0301, aki szeretné Nektek bemutatni Bolondulásig szeretni c. írását. Egy rövid kis kedvcsináló Prológussal lep meg Benneteket, remélem felkelti az érdeklődésetek és várjátok a folytatást:D

Kérlek hagyjatok nyomot magatok után, hogy tudja, jól csinálja-e, tetszik-e Nektek, amit ír.

Remélem rájöttetek, hogy melyik csapat táborának kedvez ez a történet(:

Rebi csütörtökönként fogja hozni Nektek az új fejezeteket!

bréking

Tigasa Mawao története is hamarosan folytatódik, biztosan Nektek is számtalan dolog történik az életetekben, iskolában. Várjunk türelemmel, megéri:D

Prológus

Új iskola, új város, új barátok… Csak ezeken járt az eszem, amikor ültem a vonaton a családommal. Apa új melót kapott egy másik városban, ami sokkal jobban fizet, ezért úgy gondoltuk jobb lesz, ha elvállalja a munkát, és abba a másik városba költözünk. Nehéz volt elbúcsúznom a barátaimtól, de végül sikerült. Pedig már nem is szivattak és semmi baja nem volt senkinek sem velem, erre jön ez a költözés... Remélem, nem kell majd itt is úgy kezdenem a sulit, ahogy ott, ahol eddig laktunk. Nem költöztünk el soha még másik házba, mióta én élek, főleg nem másik városba. Nagyon nem akartam ezt a költözést, és még most is ellene vagyok.

Amikor megérkeztünk, leszálltunk a vonatról és utána kocsival mentünk az új házunkhoz. Nem a leggyönyörűbb ház, amit valaha láttam, de egész szép. Felmentem a szobámba és elkezdtem kipakolni a cuccaimat a dobozokból.  Délután 4-re végeztem a pakolás felével. Túl sok cuccom van… Talán.  Eddig ilyen a szobám:

Megkérdeztem anyut, elmehetek-e kicsit körülnézni a környéken és elengedett. Elmentem a közeli parkba, ahol leültem egy fa tövébe, és néztem a parkban mászkáló embereket.

- Új vagy itt? - kérdezte valaki megállva mellettem. Egy magas, fekete hajú, kék szemű srác volt.

- Igen, de te ki vagy? – kérdeztem, ő meg leült mellém.

- Az nem fontos, az már inkább, hogy te ki vagy... - mosolyogva nézett rám.

- Ha te nem mondod el, akkor én ugyan minek?

- Ez igaz. Na, én megyek, majd még látjuk egymást.

- Alig várom a találkozást Mr Titokzatos - mondtam enyhe szarkazmussal hangomban. Mire befejeztem a mondatot a „titokzatos srác” már el is tűnt. Honnan olyan biztos abban, hogy még találkozunk? Mindegy, sétáltam még egy kicsit a parkban, utána hazamentem.

Anyu csinált vacsit, megvacsoráztam, majd felmentem a szobámba és zenét hallgattam. Utána elmentem fürdeni és egészen lefekvésig azon gondolkodtam, vajon ki lehetett az a fiú a parkban. Mivel holnap még nincs suli, ezért azt terveztem, hogy körbejárom a környéket és közben megsétáltatom Akitát, a husky kutyámat. Szokásomhoz híven a kutyámmal aludtam, aki imád felmászni az ágyamra és ott lustulni. Már alig várom a holnapot, hogy felfedezzem a várost Akitával és esetleg találkozzak azzal a sráccal a parkból... Akita hím kutya szóval, ha kell, tudom vele fenyegetni a srácot… Érdekes lesz a holnapi nap az már biztos.

Következő